Ördögi szenteskedő. Nagy játékos. Zsarnoki cselszövő. Moliére (Jean Baptiste Poquelin) egyik legismertebb, legtöbbet játszott műve a Tartuffe. 1664-ben mutatták be Párizsban. Bár XIV. Lajosnak is tetszett, az egyház felháborodott, ezért évekre betiltották az „álszentek darabját”.
Persze a gátlástalan, törtető Tartuffe képmutatása, képessége mindenki manipulálására, átejtésére – korokon, társadalmakon átívelő. Így megy ez 360 éve, amióta a szerző befejezte a művét. Csakhogy Moliére taktikus író: nála nem csak Tartuffe az álszent, aki az erkölcs nevében valójában mindenkin átgázol, hogy hatalmat szerezzen magának. Orgon házában – ahol játszódik a történet – még elég sokan farizeusok a maguk módján. Tartuffe leleplezésével sok minden más is lelepleződik. Hiszen ahhoz, hogy Tartuffe létezni tudjon, szükség van a közegre, amely befogadja őt.
Vas István fordítását modernizáltuk. A képmutatás műve nem változott. Úgy nevetünk a komédián, hogy közben borzongunk.
Pernelle asszony, Orgon anyja: SZILÁGYI ENIKŐ
Orgon, Elmira férje: QUINTUS KONRÁD
Elmira, Orgon második felesége: KOVÁCS VANDA
Tartuffe, álszent: JÓZAN LÁSZLÓ
Cléante, Orgon sógora: KISS ATTILA
Mariane, Orgon lánya, Valér szerelme: HOLECSKÓ ORSOLYA
Dorine, Mariane komornája: MARJAI VIRÁG
Damis, Orgon fia: IVANICS TAMÁS
Valér, Mariane szerelme: HAJNAL JÁNOS
Lojális úr, törvényszolga: SZEMÁN BÉLA
Rendőrhadnagy: GASPARIK GÁBOR
Lőrinc, Tartuffe szolgája: HORVÁTH ISTVÁN
Flipote, Pernelle asszony szolgálója: PALKÓ PANKA
Vas István fordításának felhasználásával az előadás szövegét készítette: Karácsony Ágnes
Látvány: Rákay Tamás
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Kellékes: Szekeres Petra
Súgó: Siegrist Cecília
RENDEZŐ: ŐZE ÁRON
